Nem. A várakozási díjak meg nem fizetése polgári jogi követelést hoz létre, amely bíróságon követelhető.
Pótdíj kiadásával és behajtásával kapcsolatos kérdések
A szabálysértés olyan jogellenes cselekmény, amelyet a jogalkotó szabálysértésnek nyilvánít, és amelynek elkövetőit törvényben meghatározott joghátrány fenyegeti. A parkolási díjfizetés elmulasztását, bár szabályszegés, nem minősítették szabálysértésnek. A díjfizetés elmulasztása pótdíjfizetési kötelezettséggel jár.
A 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 7. § (2) bekezdése szerint a várakozási övezetek területén, közúti várakozóhelyen a mozgásában korlátozott személyek számára kiadott parkolási igazolványok külön jogszabályban meghatározott kedvezményeit alkalmazni kell, ha a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából teljes egészében látható.
A rendelet 48. § (3) bekezdése szerint a gépjármű üzembentartója mentesül a külön jogszabályban meghatározott egyórai várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el, és ezt a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az ellenőrzéskor regisztrált mozgásában korlátozott személy eredeti parkolási igazolványának bemutatásával igazolta.
Néhány példa a hibás igazolványelhelyezésre:
- nem látszanak a kiadási és érvényességi adatok,
- nem látszik a biztonsági hologramcsík,
- nem olvasható az érvényességi idő.
Nem. A fizetendő pótdíjak mértékét törvény szabályozza, az üzemeltető mint jogalkalmazó nem térhet el ettől.
A parkolóellenőr a pótdíjazáskor fizetési felszólítást helyez el a gépkocsin. Ha erre nem érkezik önkéntes befizetés, akkor az üzemeltetőnek kell megkeresnie a gépkocsi üzembentartóját. Az adatok beszerzése a központi nyilvántartásból történik.
A közúti közlekedési törvény előírásai alapján minden kiadott pótdíjfizetési felszólítás esetében 60 napon belül ki kell küldenünk a felszólító levelet, majd egy éven belül a jogi eljárást is meg kell indítanunk a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához benyújtott fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemmel.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a pótdíjat mindenkor a gépkocsi tulajdonosának, illetve bejegyzett üzembentartójának kell megfizetnie. A gépkocsi vezetőjének személye eljárásunkban nem mérvadó.
Természetesen az üzembentartó követelheti a tényleges használótól, hogy térítse meg számára az így kifizetett összeget.
Gyakori probléma, hogy a pótdíjat késve fizetik be, olyan időpontban, amikor a hatályos rendelet szerint már magasabb összeget kellene fizetni. Ilyen esetekben – bár rendszerünk természetesen kezeli a befizetést – az eseményt nem tudjuk lezárni. A fizetési felszólításon azonban minden esetben csak a különbözet megfizetését kérjük.
Az V. kerületi lakosok sem mentesülnek automatikusan a várakozási díj megfizetése alól. Ehhez lakossági várakozási hozzájárulást, közkeletű nevén engedélyt kell kiváltaniuk. Az engedély a kiváltás napjától a következő év január 31-ig érvényes, visszamenőleg azonban nem.
Az engedély kiváltása előtt tehát a várakozási díjat akkor is meg kell fizetni, ha a járműre a jogszabályok alapján kiváltható az engedély. A lakossági engedély kiváltásáról a lakossági parkolási engedélyekről szóló oldalunkon tájékozódhat.
Az engedély nem biztosít díjmentes várakozási lehetőséget az V. kerületet határoló főútvonalakon. Ott kizárólag díjfizetés ellenében lehetséges a várakozás, még lakossági engedély birtokában is.
Az üzembentartó adatait a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) nyilvántartásából szerezzük be. Ennek megfelelően az üzembentartóként nyilvántartott személynek kell az adatok pontatlanságát igazolnia.
Az ilyen panaszokat akkor tudjuk elfogadni, ha az illetékes önkormányzat által lepecsételt adásvételi szerződés másolatát megküldik számunkra. Lehetőség van egyéb, az adásvétel tényét bizonyító okirat bemutatására is. A részletekről ügyfélszolgálatunk ad tájékoztatást.
A KRESZ a rakodást nem minősíti várakozásnak, így rakodás esetén valóban nem kell parkolási díjat fizetni. Rakodás esetében csak addig nem minősül várakozásnak a jármű egy helyben tartózkodása, ameddig a rakodás folyamatos, és az ellenőrök láthatják az áru mozgását.
A várakozóhelyen hagyott lezárt gépkocsi azonban várakozó jármű, tehát parkolójegyet kell rá váltani. Ez alól kivétel az az eset, amikor tehergépkocsira kiváltott rakodótárcsával legfeljebb 20 percig lehet várakozni.
A Fővárosi Bíróság több alkalommal foglalt állást ebben a kérdésben.
A 2004. szeptember 15-i ítéletében a következőképpen fogalmazott:
„A felhívás helyszínen való kézbesítésével kapcsolatos kifogás körében kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a helyben kinyomtatott felhívás hátrahagyásának más módja nincs, hiszen a parkolóőr a gépkocsit fel nem nyithatja, a helyszínen üresen álló gépkocsi alapján a tulajdonos (üzembentartó) nevét, címét megállapítani nem tudja, az pedig nem várható el, hogy a tulajdonost/üzembentartót a helyszínen megvárja.” (45. Pf. 22 336/2004.)
A 2005. április 5-én kelt ítélet indokolásában pedig:
„A fizetési felszólítást a parkolóőr másként, mint a szabálytalanul parkoló autó szélvédőjén elhelyezni, nem tudja. Az e kézbesítésből eredő kockázatot azonban a pótdíjazásra okot szolgáltató gépkocsi vezetője köteles viselni.” (45. Pf. 632 761/2004.)
További szemponttal egészíti ki a Fővárosi Bíróság álláspontját egy ítéletében, amikor kimondja:
„Adatvédelmi szempontból kifejezetten helyes és indokolt a felszólítás elhelyezésének ezen módja. Ugyanis amennyiben a szabálytalanul parkoló autós 30 napon belül jogkövető magatartást tanúsítva befizeti tartozását, adatai nem kerülnek be a társaságok nyilvántartásába.”
Ügyfélszolgálatunkon személyesen, ügyfélfogadási időben, vagy írásban, a megadott postai címen, illetve e-mail-címen van lehetőség panaszt tenni.
Érdemi ügyintézésre csak levél útján, e-mailben vagy személyesen van lehetőség. Telefonon csak tájékoztatást tudunk nyújtani.
A várakozási díjhoz kapcsolódó viták polgári jogi jellegűek. Mindezek alapján az esetleges vitákat bíróság döntheti el.
A pótdíjak kiadása és kezelése kapcsán több jogszabályt kell figyelembe venni. Ezek alapvetően az alábbiak:
- 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kktv.),
- 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról (Kknytv.),
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.),
- Budapest Főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete.
A pótdíj beszedését alapvetően két szakaszra lehet osztani. Az első az anonim szakasz, amikor önkéntes befizetés történhet. A befizetés 15 napon belül csökkentett díjjal, 15 napon túl pedig emelt összegű díjjal történhet. Az önkéntes fizetési szakaszban nem kezelünk személyes adatot.
A második szakaszban a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) nyilvántartásából lekérjük a gépkocsi tulajdonosának vagy üzembentartójának adatait, akit a pótdíjazást követő 60 napon belül levélben felszólítunk a díjfizetésre.
Az egyes események elévülési határideje – ameddig a jogi eljárást meg kell indítani – a 2006. december 22. előtti ügyek esetében 2007. december 22., a későbbi ügyek esetében pedig egy év.
A már megindított jogi eljárások esetében az elévülési idő megszakad.